Kardiovaszkuláris patológia hipertóniában
A sport és az immunrendszer rokkantsági nyugdíj magas vérnyomás esetén Közismert tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában fontos szerepet játszik a magas vérnyomás.
Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention CDC szerint a hipertónia a fejlett országokban mindenhol vezető halálokként számon tartott szívbetegség és stroke rizikófaktora.
Terheléses vérnyomásértékek és a későbbi egészségi állapot
A magas vérnyomás hátterében állhatnak életmódbeli tényezők, például mozgásszegény életvitel vagy túlzott sófogyasztás, illetve bizonyos betegségek, többek között elhízás és cukorbetegség. A vérnyomás és a kardiovaszkuláris betegségek közötti korreláció jól ismert, és az is igazolt, hogy a vérnyomás összefüggésben áll a fizikai aktivitással is.
Eddig azonban csak kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy középkorúaknál a fizikai aktivitás alatt és után mért vérnyomás miként függ össze a későbbi életkorban jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. A Journal of American Heart Association című lapban megjelentmostani vizsgálatban a szerzők egy hosszú távú vizsgálat, a Framingham Heart Study FHS átlagosan 58 éves résztvevőjének adatait dolgozták fel ebből a szempontból.
- Kardiovaszkuláris kockázat migrénben A kardiovaszkuláris betegségek CVD szaporodnak.
- Az MTR kockázata. Szív- és érrendszeri szövődmények: hogyan kell felismerni - Vasculitis November
A szerzők azt elemezték, hogy a szubmaximális terhelés alatti hogyan alakul a vérnyomás, illetve, hogy a terhelés után 3 perccel mennyire közelítette meg a vérnyomás a kiindulási, nyugalmi értéket. Kigyűjtötték, hogy terheléses vérnyomásértékek vizsgálata után 12 évvel mely résztvevőknél alakult ki az eltelt időben szív- és érrendszeri betegség, illetve hány beteg halt meg kardiovaszkuláris ok következtében.
- Az MTR kockázata.
- OTSZ Online - Kardiovaszkuláris kockázat csökkentése
Ezen túlmenően 5 év elteltével adatokat gyűjtöttek a szubklinikus betegség előfordulásáról a carotis intima-media vastagsága, illetve a bal szívfél falvastagsága alapján. A terhelés közben kardiovaszkuláris patológia hipertóniában a terhelés után mért vérnyomás minden standard deviációnyi emelkedése korrelációban állt nagyobb balkamratömeggel és a nyaki verőér intima-media vastagságával.
A vérnyomás fizikai aktivitást követő gyors rendeződése kisebb balkamra tömeggel és kisebb intima-media vastagsággal korrelált. A terhelés kapcsán mért vérnyomás ezen túlmenően összefüggést mutatott az incidentális hipertónia és a kardiovaszkuláris betegségek magasabb kockázatával.
Végül a többváltozós kockázati arányok a következőképpen alakultak a vérnyomás rendeződésének 1 standard deviációnyi változására vonatkoztatva : a hipertónia esetében 0,46, a szív- és érrendszeri betegségek esetében 0,55, illetve a bármely okú halálozás tekintetében 0, A fentiek alapján — az egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal kardiovaszkuláris patológia hipertóniában korrekciót követően — a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a terhelés kapcsán mért szisztolés és diasztolés vérnyomás egyaránt kockázati tényezőnek tekinthető az élet későbbi szakaszában 12 év múltán kialakuló hipertónia szempontjából.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a vérnyomás fizikai aktivitás utáni gyorsabb rendeződése protektív hatású a hipertónia tekintetében. A vizsgálatot vezető dr. Ez segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri betegségek, hipertónia és kardiovaszkuláris halálozás szempontjából nagy kockázatú betegek azonosításához.
